Ectocervix

This content is also available in: English Italiano Español Čeština Polski

Az eredeti laphám az ectocervixet borítja 0,5 mm vastagságban és gondoskodik a méhnyak portio vaginalis részének védelmérol. Ez a hám folytatódik a hüvelyt bélelo laphámba, de kevésbé érzékeny a hormonalis behatásokra, mint a hüvely hámja. A vastagsága az életkortól függoen és a menstruációs ciklussal párhuzamosan változik- teljes érése ösztrogén hatás következménye, de csak félig érik meg progeszteron hatására. Ezen hormonok hiányában pl. menopausa után a hám jelentos sorvadásnak indul.

• A hám elkülönül az alatta levo stromától és a cervix fibromuscularis falától a különleges rosthálózatból felépülo basalis membrán által. A hám az alatta elhelyezkedo cervicalis kötoszövetes stromán fekszik. A stroma foleg collagénbol épül fel, igen suru az ectocervixben és körülveszi az endocervicalis mirigyeket. A cervicalis csatorna isthmicus szakaszán símaizom nyalábok és elasztikus rostok a jellemzok. A hám alsó felszíne a stroma által papillarizált, ez a hám egyharmadát teszi ki, itt futnak a hám saját kapillárisai.
• A basalis réteg: itt 12 um átméroju hengeralakú sejtek egysoros rétege, melynek fo funkciója a hám regenerációja. Az aktív sejtmuködés jeleként az ovalis magok magvacskát, számos chromocentrumot tartalmaznak és gyakoriak az osztódó alakok. A normális körülmények között a sejt regeneráció a basalis rétegbol indul ki, a többi réteg csupán a hámsejt érés különbözo stádiumat képsviseli.. Bizonyos állapotokban, például a basalis réteg sérülésekor, többréteguvé válhat, két vagy több basalis réteg alakul ki. Ezt nevezzük basalis hyperplasiának. Ezen réteg felett a többi sejt érése normális.
• A középso vagy parabasalis réteg: éréási folyamatban részt vevo laphámsejtekbol épül fel, melyek már szélesebb cytoplasmával bírnak, mint a basalis sejtek ennél fogva vastagabb réteget képeznek, mint a basalis zóna. A sejtek cytoplasmája felfelé haladva folyamatosan szélesedik, de a magméret állandó. A parabasalis réteg hámsejtjei tonofilamentumokat és glicogén szemcséket tartalmaznak, a hám egységét a desmosomális kapcsolatok és az intercellularis hidak tartják fenn. Ennek következtében a réteget STRATUM SPINOSUMnak is hívják. A sokszögletu sejtek granuláris rétege keratohyalint tartalmazhat, mely néha látható ezen réteg legtetején.
• A superficiális rétegek: lazán kapcsolódó, a középso réteg sejtjeinél szélesebb és vékonyabb sejtek több rétegébol áll, kosárfonathoz hasonlóan. Kicsi, picnoticus magjuk 2-3 um átméroju. Elektromikroszkópiával kimutatható , hogy a superficiális réteg sejtjeiben jelen vannak a keratin eloanyagai. A normalis cervicalis hám nem termel keratint. Bár néhány jellegzetes szituációban, pl. a méh hüvelybe való eloreesésekor (prolapsus) a felszíni laphámsejtek nagy mennyiségu keratint termelhetnek. Scanning elektromikroszkóppal a superficiális sejtek jellegzetes mozaikszeru hálózatot képeznek. A sejtfelszínt borító sejtkapcsoló hálózat növeli az adhéziót így védi az alsóbb rétegeket a sérülésektol.

A cervicalis laphám szövettana pubertás elott, a reproductív életkorban és a menopausa után:

• A hám a születéskor és a menarchét megelozoen: születéskor a hám minimális érést mutat, válaszolva az anyai hormonhatásokra. Néhány nap múlva, a hatások megszunését követoen a cervicalis hám vékonyodni kezd, éretlenné válik és csupán néhány sornyi parabasalis
• A menstruációs ciklus proliferatív fázisa alatt a hám ösztrogén hatására teljesen kiérik. A hám 18-20 sejtsoros, nagy keratinizált laphámsejtekbol épül fel, melyek tartalmazzák a keratin eloanyagait készen arra, hogy a cervixet megvédjék a hüvelyi környezet hatásaitól. A felszíni sejtek 50 um átmérojuek, széles cytoplasmával és picnoticus 2 um átméroju maggal.
• A menstruációs ciklus szekréciós fázisa és a terhesség során a hám progeszteron (vagy oralis fogamzásgátlók/ hormon pótló terápia) hatása alatt áll félig érett és 10-18 rétegnyi vastag. A felszíni sejtek kicsi vesicularis magjai 5 um átmérojuek és glicogén szemcséket tartalmazhatnak. Terhesség alatt a hámsejtek boségesen glikogenizáltak.
• A menopausa után a méhnyak térfogata csökken és a laphám is sorvadni kezd. Így vékonyabb, elveszti a normális premenopausalis hámra jellemzo glikogenizáltságát és rétegezettségét. A vékony hám fertozésekre hajlamos.