A méh/Uterus

A méh körte alakú szerv a hugyhólyag és a végbél között. A nem terhes méh 7 cm hosszú és általában elõrehajló helyzet?. A méh legfelsõ része a fundus, középsõ legnagyobb része a corpus uteri vagy méhtest. Ez alatt a cervix uteri vagy méhnyak helyezkedik el, mely a hüvelybe nyílik. A fundus és a méhtest falát vaskos símaizomréteg (myometrium) alkotja, mely a terhesség alatt megvastagszik. A méhüregét nyálkahártya béleli (endometrium) mely képes a megtermékenyült embrió befogadására.

A méh?rt endometrium béleli, falát myometrium alkotja, felszínét részben a kismedencei peritoneum fedi. Az endometrium pseudostratifikált, hengerhámmal fedett, állományában sejtdús stromába ágyazottan számos tubuláris mirigyjárattal.A petefészkekben termelõdõ ösztrogén és progeszteron hatására az endometrium ciklusos változáson megy át, a ciklus közepén az ovulációt követõen az endometrium a megtermékenyített petesejt befogadására kész. A sikeres beágyazódást követõen az endometrium egy ideig képes táplálni a növekvõ embriót. Amennyiben a megtermékenyülés, illetve beágyazódás elmarad a megvastagodott méhnyálkahártya a menstruáció során lelökõdik és kiürül.

Az endometrium ciklusos változása két fázisra osztható: proliferáció és szekréció.

A menstruációs ciklus összefoglalása: A. Ovarialis fázis: folliculus érés és a corpus luteum kifejlõdése B. Agyalapi mirigy hormonalis ciklus: LH és FSH szint változása C. Még nyálkahártya ciklus: menstruációs, proliferativ és secretoros fázis D. Az ovarialis hormonok és az ösztrogén és progeszteron szint (Ross and Wilson, Anatomy and Physiology in health and illness; figure 19.9)

 

A proliferációs fázis

a proliferáció a menstruációt követõen az ovulatio bekövetkezéséig tart, az ovariumban fejlõdõ folliculus termelte ösztrogén hatására. A proliferációs fázisban az endometrialis stroma vastagabb lesz és egyre több eret tartalmaz. Az egyszer? tubularis mirigyek proliferálnak mely lehetõvé teszi, hogy a mirigyek elkezdhessék a szekréciót.

A szekréciós fázis

az ovulációt követõen kialakult corpus luteum által termel progeszteron hatására az endometrium proliferáló mirigyei kanyargóssá válnak, majd glikogénben gazdag szekrétumot termelnek, mely fontos a beágyazódó embrio táplálásában.

Endometrium in the early secretory phase. Note sub nuclear vacuoles and the slight tortuosity of the gland.
Mid secretory phase of the cycle the sub nuclear vacuoles move to the super nuclear position and secrete their contents into the glands which become increasingly dilated and tortuous. Note oedatous stroma due to increased blood flow.
Late secretory endometrium. The stroma consists largely of sheets of pre decidual cells infiltrated by polymorphs and lymphocytes. These increase in number as the endometrium undergoes menstrual changes characterised by necrosis glandular collapse and haemorrhage.

 

Menstruáció

a megtermékenyült petesejt beágyazódásának hiányában, a corpus luteum elsorvad és az ösztrogén és progeszteron szint leesik. Az endometrium spiralis arterioláinak összehúzódása miatt az endometrialis mirigyek ischaemiája és összeesése következik be és a nyálkahártya lelökõdik. A menstruációs vérzés harmadik vagy negyedik napjáig az endometrium teljesen lelökõdik, csupán a basalis réteg marad meg, melybõl az endometrium újra felépül.

A terhes méh

Amikor a petesejt az ovuláció során kiszabadul, a petevezetõ fimbriái közé kerülve, a tuba lumenébe kerül. A megtermékenyülés általában itt történik, majd a megtermékenyült petesejt levándorol a méh üregébe. A megtermékenyülést követõ 7. napon az embrió beágyazódik az endometriumba. Amennyiben a beágyazódás sikeres a corpus luteum megnagyobbodik, folyamatosan ösztrogént és progeszteront termel, így a glicogénben gazdag endometrium nem lökõdik le. A beágyazódás 12. napon teljessé válik. A progeszteron hatására az endometrium stroma sejtjei deciduális átalakuláson mennek át, túlsúlyba kerülve az endometrium állományában.

A stroma sejtek nagy méret?ek, kifejezett világos kerek magjuk és puffadt cytoplasmájuk van.Végül a decidua basalis (az a deciduális részlet, ami a beágyazódásho legközelebb esik), a foetusból származó chorionbolyhok és az intervillosus terek összeolvadásából jön létre a méhlepény.

           
A menopausát követõen

A belsõ nemiszervek sorvadása következik be a ciklikus ösztrogén és progeszteron hatás elmaradása miatt. Az endometrium elvékonyodik, a stroma megkevesbedik, elszórtan inaktív mirigyekkel.
        

A méhnyak/Cervix uteri

(Ezen részlet részletesebb anatomiája, élettana és szövettana a következõ részletben kerül tárgyalásra)

A méhnyak a méh alsó részén helyezkedik el, a hüvelybe boltosul. Fala kötõszövetben gazdag símaizom, belfelületét mucinosus hengerhám béleli, 3 cm hosszú és 2.5 cm széles. Felnõtt nõknél lefelé és hátrafelé hajlik. a nemszült nõknél a méhnyak henger alakú, de ez a terhesség során és menopausában megváltozik. A méhnyak összeköti a méhtestet és a hüvelyt. A méhnyak fele a hüvelyben helyezkedik el (portio vaginalis). A portio felszínét el nem szarusodó réteges laphám fedi, ez folytatódik a hüvely laphámjába. A méhnyak felszíne a nyakcsatornában folytatódik melyet mucinosus mirigyhám bélel, és ide nyílnak az endocervicalis mirigyjáratok.

X